A Palermói Egyetem kutatóival végeztek közös vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai.
A mediterrán terület csapadékos időszakában fellépő intenzív talajerózió hatásait vizsgálták a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatói idén tavasszal Szicília déli részén.
– PhD-hallgatónk, Bertalan László ösztöndíjjal tanult a Palermói Egyetemen, s ő jelezte, hogy lenne egy olyan kutatási terület, amiben együtt tudnánk dolgozni az olasz szakemberekkel. A kánikulák és az azt követő heves esőzések okozta talajerózió súlyos problémát jelent a főként mezőgazdaságból élő szicíliaiaknak. A mi módszereinkkel pontosan fel lehet térképezni, hogy melyek az erózió által leginkább veszélyeztetett területek – tájékoztatott Szabó Szilárd, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője.
A szakember kifejtette: Szicíliában nagyon forró és száraz a nyár, így a növényzet könnyen kiszárad, az ősszel és télen érkező nagy mennyiségű csapadék pedig lemossa a földet, sőt helyenként tömegmozgásos formák (leginkább csuszamlások) is kialakulnak, mivel a gyér növényzet nem tudja megkötni a talajt.
A Debreceni Egyetem kutatói drón segítségével készítettek nagy felbontású képeket az érintett területről, hogy rögzítsék az alapállapotot.
– A felvételeket összeillesztve egy nagyon részletes domborzatmodellt alkottunk, amelyen pontosan megmérhető, hogy milyen nagyságúak a vízmosások, mekkora a lepusztult talaj mennyisége. Amikor majd újabb vizsgálatokat végzünk, össze tudjuk hasonlítani a mostani adatokkal, így megállapíthatjuk, hogy egy év alatt mekkora a változás, mennyivel csökkent a felszíni talajréteg magassága, és előrejelzéseket készíthetünk a következő időszakra vonatkozóan – magyarázta Szabó Gergely, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék adjunktusa.
A közös kutatások a tervek szerint jövő nyáron folytatódnak, amikor a debreceni kutatók újabb méréseket végeznek az érintett területen.
unideb.hu
