A hölgyek 6-10 százalékát érintő endometriózis áll leggyakrabban a meddőség hátterében. A betegség nemzetközi napját március 13-án tartják.
– Az endometrium méhnyálkahártyát jelent, az endometriózis pedig arra utal, hogy a betegségben szenvedők szervezetében a méhnyálkahártya foltokban a méhen kívül is megtalálható, általában a méh külső falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon vagy a húgyhólyagon, és akár összenövéseket is okozhat – magyarázza Póka Róbert egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A betegség komoly panaszokkal jár az erős menstruációs görcsöktől az alhasi, kismedencei fájdalomig, és gyakran meddőséghez is vezet.
– Endometriózis csaknem minden tizedik nőnél alakul ki, és az esetek 35-50 százalékban tehető felelőssé a meddőségért. Az érintett betegeknél gyakrabban fordul elő a petefészekrák, az emlőrák és más daganatok, valamint autoimmun betegségek, illetve bőrgyógyászati rendellenességek is. A kórképet legtöbbször hormonális, immunrendszeri, genetikai és káros környezeti tényezők okozzák. Mivel az endometriózis ösztrogén-függő folyamat, a havi vérzések kezdetét megelőző és annak megszűnését követő életkorban nem jelentkezik – tájékoztat a professzor.
A terápiában gyakran van szükség műtéti eljárásra, melynek célja a méhen kívül elhelyezkedő méhnyálkahártya szigetek eltávolítása.
– Az is előfordul, hogy az endometriózis egy petefészekcisztában helyezkedik el, ilyenkor az operáció során a belső nemi szervek megőrzésével vesszük ki a cisztát, és meddőségi panaszok esetén a teherbeesés számára lehető legjobb anatómiai környezetet hozzuk létre – hangsúlyozza a szakember.
Ugyan a betegséget napjainkban már hamarabb felismerik, diagnózisa akár hosszú éveket is igénybe vehet, mert például a hormonális fogamzásgátlók szedése sokszor elfedi a tüneteket.
unideb.hu
