A koronavírus járvány tavaly megtörte a magyar gazdaság lendületét, a 2013 óta – rendszerint az uniós átlagot meghaladó ütemben – bővülő GDP volumene 2020-ban 5,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), miután megjelent a “Magyarország számokban, 2020” című kiadványa, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.Kiemelték, 2020-ban a legtöbb nemzetgazdasági ágazat teljesítménye visszaesett.
Kifejtették, az ipar bruttó hozzáadott értéke 4,9 százalékkal csökkent, miután a járvány első, tavaszi hullámakor több gyárban átmenetileg teljesen leállt a termelés. A csökkenést elsősorban a feldolgozóipari termelés legnagyobb hányadát, 28 százalékát realizáló járműgyártás 11 százalékos visszaesése határozta meg, ami az iparág beszállítói hátterének, főként a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a fémfeldolgozás, kohászat produktumát is visszafogta. A tavaszi mélypontot követően a leggyorsabban a villamos berendezés gyártása talált magára, köszönhetően az akkumulátorgyártásnak, ami éves szinten dinamikusan, 13 százalékkal nőtt. Ezen kívül csak a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, valamint az elektronikai ipar bővült – írják a közleményben.
Rámutatnak arra is, hogy a szolgáltatások teljesítménye összességében 4,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a korlátozások leginkább a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást, a szállítást, és a szórakoztatással, szabadidővel kapcsolatos tevékenységeket érintették.
A KSH kimutatta, hogy 2020 márciusától, a járvány első hullámától kezdve mindegyik hónapban lényegesen kevesebb kereskedelmi szálláshely működött, mint egy évvel korábban. Tavaly a vendégek (5,2 millió) és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (13 millió) 60, illetve 58 százalékkal maradt el a 2019. évitől, ezzel összefüggésben a bruttó szállásdíjbevételek összege (128 milliárd forint) 62 százalékkal csökkent. Az átlagoshoz képest jelentősebben visszaesett a külföldi vendégek száma, valamint a nagyobb kapacitású szállástípusok forgalma.
A közleményben kitértek arra, hogy a megelőző három évben rendre kétszámjegyű növekedést elérő építőipar kibocsátása 2020-ban 9,1 százalékkal csökkent. A termeléskiesésben a járvány mellett jelentős szerepet játszott a jórészt út- és vasútfejlesztésre irányuló nagy állami megrendelések kifutása is, így főként az egyéb építmények építése csökkent (13 százalékkal). Ugyanakkor a kivitelezők 2020. december végi rendelésállománya az épületépítések iránti megnövekedett igények eredményeként 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A lakásépítések száma ötödik éve folyamatosan emelkedik, 2020-ban 34 százalékkal meghaladta az előző évit. Összesen 28 ezer új lakást vettek használatba, aminél több használatbavétel utoljára 2009-ben volt. Ugyanakkor az év során az új lakásokhoz képest mintegy 6 ezerrel kevesebb építési engedélyt adtak ki, számuk egy év alatt 36 százalékkal csökkent. Népességarányosan a legtöbb használatbavételi és építési engedélyt Győr-Moson-Sopron, a legkevesebbet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jegyezték. Az ezer lakosra jutó használatbavételt tekintve a megyék között közel 20, az építési engedélyeket nézve pedig 10-szeres különbség alakult ki. Az új lakások drágulása 2020-ban mérséklődött, az átlagos négyzetméterár 9,1 százalékkal, 551 ezer forintra nőtt – tájékoztatott a KSH.
A tájékoztatás szerint számottevően változtak 2020-ban az emberek vásárlási és költési szokásai, elsősorban a járvány miatti pánikszerű felvásárlás, illetve a boltokra vonatkozó nyitvatartási korlátozások miatt. Tavaly a hazai kiskereskedelmi forgalom összértéke megközelítette a 12,6 ezer milliárd forintot, a naptárhatástól megtisztított volumene közel azonos volt a 2019. évivel.
Az élelmiszer jellegű vegyes üzlettípusok, valamint a gyógyszertárak forgalma emelkedett, más üzleteké visszaesett, ahogy a benzinkutaké is. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem 42 százalékkal magasabb bevételt ért el, dinamikus bővülése folytatódott 2020-ban is.
Az atipikus munkavégzés (például távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás) lehetősége a 21. században egyre szélesebb körben terjedt el, amit felerősített a koronavírus okozta járvány. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 2017 óta emelkedik. 2020-ban a negyedmillió részmunkaidős közel kétharmada nő volt. 2020-ban a 15-64 éves foglalkoztatottak 8,6 százaléka, 376 ezer fő dolgozott távmunkában – foglalta össze a KSH.
A gazdák 2020-ban kedvező termésátlagokkal számolhattak. Kukoricából rekordközeli, 8,6 tonna volt a hektáronkénti termésátlag, de a búzáé (5,4 tonna/hektár) is meghaladta az előző évi eredményeket. Gabonából közel 2,3 millió hektárról 15,3 millió tonna termést takarítottak be, miközben a gabonafélék betakarított területe 2014 óta – egy év kivételével – csökken – közölte a KSH.
