A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa 2016.06.20-án és 22-én tárgyalta Sz. Lajos és további 29 fő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette ügyét. Ítélethirdetés szeptember 12-én várható.
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 júliusában Sz. Lajos elsőrendű vádlottat hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és hivatali visszaélés bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.
S. Márton másodrendű vádlottat hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és hivatali visszaélés bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Dr. G. Pál harmadrendű vádlottat hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.
További 18 vádlottat közokirat-hamisítás vagy hivatali vesztegetés bűntette miatt 1 – 2 év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék – és a szabadságvesztés végrehajtását 2 év, illetve 3 év próbaidőre felfüggesztette. Egy vádlottat pedig előzetes mentesítésben részesített. 7 vádlottat pénzbüntetésre ítélt, 3 vádlottat felmentett, míg egy vádlottal szemben – aki az eljárás során elhalálozott – megszüntette az eljárást a bíróság.
Az ítélet ellen az ügyész I., II., III., IV., V., XIII. és XXIX. rendű vádlott terhére súlyosításért fellebbezett. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint az I.- VIII. rendű vádlottak a bűncselekmények elkövetésének idején az OMMF Észak-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgoztak.
A másodrendű vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi vádlott olyan cégek képviselője, melyeket érintett, vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés.
A bíróság 48 vádpontot vizsgált meg eljárása során, melyből 24 vádpont az elsőrendű 20 a negyedrendű és 4 a harmadrendű vádlott szerepét taglalja. A vádlottak különböző gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat juttattak jogtalan előnyhöz. Kapcsolataik révén vagy ők maguk figyelmeztették őket – közvetve vagy közvetlenül – a közelgő munkaügyi ellenőrzésre, vagy a kollégáik által megkezdett eljárást igyekeztek befolyásolni. Számos esetben felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt, és megpróbálták rábírni arra, hogy elnézőbbek legyenek a szabálytalanságokkal szemben
A munkaügyi felügyelők közül többen teljesítették a kérést, akadtak azonban olyanok is, akik figyelmen kívül hagyták. Arra is volt példa, hogy az egyik vádlott előre szólt a cég képviselőjének, hogy bejelentés érkezett ellenük, így számíthatnak ellenőrzésre. Máskor pedig még a bejelentő adatait is közölték. Az érintett cégek több gazdasági területről kerültek ki, volt köztük vendéglátóhely, húsbolt, pékség, cipőbolt, autószerelő műhely, takarító vállalkozás. Többféle hasznot is húztak a kapcsolatból. Legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni előre az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást. A bíróság több tényállás esetében megállapította, hogy az I-II. rendű vádlottak több alkalommal jogtalan előnyhöz jutottak.
