Az Európai Bizottság ma közzétette a Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában című éves jelentésének 2019. évi kiadását, mely naprakész gazdasági elemzéssel szolgál az európai foglalkoztatási és szociális trendekről, és körvonalazza az EU előtt álló szakpolitikai lehetőségeket.
Tekintettel azokra a tendenciákra, melyek hosszú távon meghatározóak világszinten – köztük a népesség elöregedésére, a globalizációra, a technológiai átalakulásra és az éghajlatváltozásra –, a dokumentum középpontjában a fenntarthatóság témája áll. A jelentés szerzői megállapítják, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés és a növekedés fenntartása szorosan összefügg egymással, és több szakpolitikai lehetőséget is felvázolnak az EU számára. Ezek révén az Unió képes lehet arra, hogy megőrizze versenyképességét, fenntartsa növekedését, és ezek előnyöket az EU összes lakosára és a következő generációkra is kiterjessze, egyidejűleg pedig folytassa a klímasemleges gazdaságra való átállás érdekében végzett elkötelezett munkáját. A 2019-es jelentésből az is kiderül, hogy az EU gazdasági tevékenysége tovább bővült, ami rekordszintű foglalkoztatással és javuló szociális helyzettel párosul.
A szén-dioxid-semleges gazdaságra való átállás növelni fogja a munkahelyek számát, és hatással lesz a munkaerőpiac szerkezetére, a munkahelyek megoszlására és a szükséges készségekre is. 2030-ig az átállásnak köszönhetően – a jelenlegi várakozások szerinti 12 millió új munkahelyen felül – előreláthatólag további 1,2 millió munkahely fog létrejönni az EU-ban. Ugyanakkor az átállás hatása országonként és ágazatonként eltérő lesz, ezért az egyes országoknak fel kell készülniük a változásokra annak érdekében, hogy a továbbra is magas szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellekhez kapcsolódó szakmákban, ágazatokban és régiókban tevékenykedő emberek se legyenek az átállás kárvallottjai.
A jelentés megállapításait az európai foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszterek is meg fogják vitatni július 8-i ülésükön.
