Az UEFA az orosz válogatott mellett kizárta az orosz klubcsapatokat is a nemzetközi kupaszerepléstől, emiatt a 2022-23-as szezonban biztosan nem lépnek pályára a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában és a Konferencia Ligában sem az orosz csapatok. Ez a gazdasági okok miatt azzal a hátránnyal is jár, hogy nem tudják bővíteni a koefficiensüket, ami alapján az UEFA rangsorolja, hogy melyik bajnokság hány csapatot indíthat a nemzetközi kupákban és mely csapatok lesznek a sorsoláskor kiemeltek.
Ez egy hatalmas érvágás lenne bármelyik országnak, hiszen alapvetően befolyásolja, hogy melyik csapat meddig tud eljutni egy-egy kupában és ezáltal mennyi lesz a bevétele a csapatnak. Természetesen egy jó szerepléssel rácáfolhatnak erre a csapatok és esélytelenként boríthatják a papírformát, de ez ritkán szokott előfordulni. Egy alacsony koefficiens alapvetően hendikep a gyengébb csapatoknak, hisz papíron erősebb ellenfelet kapnak, másrészről nézve ez a rendszer biztosítja, hogy az erősebb csapatokat ne sorsolhassák össze egymással a kupák korai fázisban, és ne búcsúzzanak el már szeptemberben a nemzetközi kupáktól a sztárcsapatok.
A kizárással az idei évben nem termelne koefficienst az orosz bajnokság, tehát egy nullás szezont produkálnának, ami azt jelentené, hogy az orosz bajnokság fokozatosan csúszna vissza az európai bajnokságok erősségi ranglistáján. De rendhagyó módon az UEFA mégis dobott egy mentőövet az orosz csapatoknak. Úgy döntöttek, hogy az elmúlt öt év legrosszabb szezonjának koefficienseit kapja meg az orosz bajnokság az idei évre, (ez történetesen a 2020-21-es szezon 4,333 koefficiense) emiatt ebben a szezonban is 4,333 koefficienssel zár az orosz bajnokság a 0 helyett. Emiatt ha véget ér az ukrán-orosz háború és újra játszhatnak nemzetközi meccseket, jelentősen csökken az esély, hogy addig nagyon visszazuhanjanak az erősorrendben és már az első körökben pályára kelljen lépni a csapataiknak.
Mivel az oroszok koefficiense az idei évben már nem növekedhet és nem is csökkenhet, emiatt már most megkapták a 4,333 koefficienst, így a 2022-23-as szezonban rögtön az élre is ugrottak, és ők vezetik az idei évi rangsort.
Minden évben 0 pontról indul a koefficiens termelés, de mivel a 12 legerősebb bajnokság csapatai már eleve a BL csoportkörében kezdenek, és a BL csoportkörért jár automatikusan 4 pont csapatonként, ezért ez a 12 ország a gyakorlatban nem nulláról indul. Németország az Eintracht Frankfurt Európa-liga győzelme miatt, ebben a szezonban öt csapatot indíthat a BL ben. Az 5-ször 4 pont, az összesen 20 pont, és mivel 8 csapata indul ebben a szezonban a nemzetközi porondon, ezért elosztjuk nyolccal és így jön ki, hogy már a szezon kezdetén 2,500 koefficienssel rendelkezik, pedig még pályára se léptek a csapatai. De jelenleg így is csak a második helyen áll Oroszország mögött. De ahogy haladunk előre az időben ez biztosan változni fog, hisz a legerősebb bajnokságok 15,000 koefficiens felett termelnek minden évben.
Mit tartogat a jövő?
Bizonytalan, hogy mikor térhetnek vissza az orosz csapatok az európai futballba, de ha legrosszabb esetet nézzük és a következő öt szezonban eltiltás miatt nem szerepelnek, akkor is a koefficiensük (5*4,333 koefficiens) 21,665-re csökkenne. Ezzel az eredménnyel jelenleg a 23. legerősebb bajnokság lenne. A mostani 10. helyről nagy visszalépés lenne a 23. hely, de még mindig könnyebb lenne onnan visszajutni, mint az 55. helyről (55 ország csapatai vesznek részt az UEFA versenyeiben). A magyar bajnokság a 27. helyen zárta a szezont 16,375 koefficienssel, így ebből a szempontból nézve nehezen tudná megelőzni az orosz bajnokságot, még ha az orosz csapatok nem is lépnek pályára.
A döntéssel főleg Oroszország közvetlen riválisai jártak jól, mert ők egy helyett előre tudnak lépni, de a kisebb országok ebből nem tudnak hasznot húzni és ezáltal előrébb lépni a rangsorban, mert a koefficienseik minden évben kisebbek, mint a 4,333-as koefficiens. Ebből következik, hogy büntetett is az UEFA, de mégsem szeretné elveszteni Oroszországot. Az oroszok ugyanis bejelentették, hogy elképzelhetőnek tartják, hogy az ázsiai szövetséghez (AFC) csatlakoznak a jövőben. Oroszország kilépésével egy hatalmas piactól, és nem mellesleg sok pénztől is elesne az UEFA. A háború előtt az orosz Gazprom volt a BL főszponzora. Emiatt tehette ezt a jelképes gesztust, hogy nem engedi lenullázódni az orosz bajnokságot az UEFA, mert hosszú távon számít az oroszokra és a támogatásukra.
Hogyan alakul ki a koefficiens?
Az UEFA az adott ország nemzetközi kupákban szereplő csapatai által szerzett pontokat adja össze és azt súlyozva átlagolja a csapatok számával minden évben, ez alapján keletkezik az adott év koefficiense. Ez a rendszer biztosítja azt, hogyha valamelyik ország csapatai egy nagyon rossz idényt produkálnának, ne nagyon tudjanak visszaesni.
Mindig az utolsó öt év koefficienseit összeadják és így jön ki minden évben az erősorrend, ami alapján kiosztják a BL és más kupákban induló csapatok helyeit és meghatározzák, hogy melyik csapat melyik körben kapcsolódik be a nemzetközi kupákban. A legrégebbi év koefficiensei mindig kiesnek a következő szezon kezdetekor. Egy győzelem két pontot ér, míg egy döntetlen egy pontot ér, de ez csak a csoportkörökre igaz, ugyanis a selejtezőkben szerzett pontok feleződnek, tehát egy győzelem egy pont, és egy döntetlen fél pontnak számít.
Ezenkívül vannak bónusz pontok, pl a Bajnokok Ligájába való bejutás 4 pontot ér csapatonként, de ugyanúgy jutalmazzák a többi kupa csoportkörét is csak kevesebb bónuszponttal. További bónuszpontok járnak a csoportkörből való továbbjutás és az egyenes kieséses rendszerben a továbbjutás esetén is. Végül az adott év során szerzett pontokat összeadják, és elosztják az adott szövetség kupa csapatainak a számával, és így alakul ki a koefficiens minden évben. Az erősorrendet pedig, mindig az utolsó öt év koefficienseinek összege alapján határozzák meg.
Az angolok kizárása a Heysel-tragédia után
Nem ez az első eset, hogy az UEFA valamelyik országot kizárja a kupasorozatokból, de talán a legemlékezetesebb a Heysel-tragédia után az angolok kizárása volt a nyolcvanas években. A Heysel-tragédia után öt évre eltiltották az angol klubcsapatokat a nemzetközi kupaszerepléstől. Az angolok esetében nem tettek olyan engedményt, hogy a legrosszabb szezonjukat veszik figyelembe, mint most az oroszok esetében, de az más eset volt.
Addig az angol bajnokság volt a legerősebb, de az eltiltás miatt koefficiensük évről évre csökkent, majd az ötödik év végére elfogyott és nullára csökkent. Mint korábban említettük mindig az utolsó öt év koefficienseit adják össze, az eltiltás alatti szezonokban 0 koefficienst szereztek. Már az eltiltás első évében rögtön visszacsúszottak az angol bajnokság a hatodik helyre, majd minden évben egyre lejjebb kerültek, jött a kilencedik, a tizenkettedik, a huszonötödik pozíció és végül lekerültek a ranglista legaljára a 33. helyre. Az eltiltás után gyakorlatilag a nulláról kellett visszajönniük, ami szép lassan sikerült is. Az első évben a 1990/1991-es szezonban, amikor újra indulhattak angol csapatok a nemzetközi kupákban kivéve a Liverpoolt, mert ők hatéves eltiltást kaptak, a Manchester United és az Aston Villa együtt több koefficienst termelt, mint bármelyik más bajnokság abban az évben és ezzel rögtön fel is jöttek a 21. helyre az angolok.
Sajnálatos tény, hogy ebben az évben a 25. helyen zárt magyar bajnokságot is megelőzték, mivel ők egy év alatt több koefficienst termeltek, mint mi öt év alatt. Egy évvel később az előrelépésnek köszönhetően már négy angol csapat indulhatott a kupákban a kezdeti kettő helyett. A felzárkózás nem volt könnyű, hiszen csak a 2000/2001-es szezonban sikerült eljutniuk odáig, hogy harmadik helyre feljöjjenek. 2021 óta pedig az angol bajnokság Európa legerősebb bajnoksága.
Fotó:Facebook/Szpartak Moszkva
