Kihívások a csúcson

Rendőrség

A koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú intézkedések új helyzetet teremtettek a Mátrában is. A pangás helyett télidőben ott inkább a tömeges jelenlét és a nagy számban érkező autók forgalma okoz olykor kisebb fennakadást.

A hegyvidék zsarui azonban mindent megtesznek, hogy gördü­lékenyen kezeljék a problémás helyzeteket is.

A Cserhát és a Bükk-vidék között 900 négyzetkilométeren elterülő középhegység méltán az egyik legvonzóbb természeti adottsága hazánknak. A Mátrában található Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. A csodás táj egész évben turisztikai célpont, idén mégis nagyobb jelentőséggel bír, mint az ezt megelőző években.

– A pandémia kezelése beszűkítette az emberek mozgásterét. Kevesebb külföldi érkezik, ugyanakkor a magyarok is kevésbé tudják vagy merik elhagyni az országhatárt – magyarázta Bokor László alezredes, a Gyöngyösi Rendőrkapitányság körzeti megbízotti alosztályának vezetője.

A Mátra környéke egész évben kitűnő kirándulási és sportolási lehetőséget nyújt az idelátogatók számára, de a tél beköszöntével sokaknak kétségtelenül még vonzóbb a hóba borult táj, többen szoktak csak emiatt érkezni.

– A hegyvidéken szolgáló kollégák hozzászoktak már ahhoz, hogy területükön folyton pezseg az élet. A hideg idő pedig tovább fokozza az emberek kedvét, hogy a környékre látogassanak. Ennek nagyon egyszerű oka van. Eddig idén nem tapasztaltunk számottevő havazást más vidékeken az országban, ott pedig, ahol esett, néhány óra múlva már el is olvadt a hó. Érthető, hogy a kisgyermekes családok szeretnék élvezni a havat, szánkózni, síelni, vagy csak egyszerűen mászkálni, hógolyózni. A környék magaslati fekvése miatt itt adott erre a lehetőség, amire természetesen sokan és hamar rájöttek. Ahogy megjelent a fehér csapadék, meredeken emelkedett a turisták létszáma, Mátrafüred, Mátraháza, Mátraszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván, valamint a Galya-tető és a Kékes környékén. A vírushelyzet miatt viszont nem üzemelnek a szálláshelyek és a vendéglátóegységek, ezért a kirándulók folyamatos mozgásban vannak. Ha egy napra hideg időt jósolnak, és kinyitnak a sípályák, 11 órától egyre többen jönnek. A kedvező időjárási viszonyok mellett hétvégenként még intenzívebb érdeklődésre lehet számítani. A hegy felé vezető utak melletti parkolók pillanatok alatt csordultig megtelnek, az ezután érkező autósok a kisebb erdei utakon vagy egyszerűen az út szélén hagyják a járműveiket, mert ott sem tilos megállni. És onnan indulnak tovább gyalog. A mi feladatunk, hogy segítsük a közlekedést és a parkoltatást, hogy minden flottul menjen. Munkánkban támaszkodhatunk a polgárőrökre, a városőrökre és a közterület-felügyelőkre is. A hétvégi napok a „legrázósabbak”. Ilyenkor az sem ritka, hogy 5000 gépkocsi jelenik meg a környéken, ami önmagában nem egy nagy szám, itt mégis elképesztő fennakadást tud okozni. A csúcs felé vezető szerpentin három-négy kilométerén, Mátraházától a Kékesig jelentős kocsisor alakulhat ki. Előfordul, hogy akár másfél órát is araszolnia kell annak, aki fel akar jutni. Abban van a mi felelősségünk, hogy senki ne veszítse el a türelmét. Ilyenkor úgy szervezzük a szolgálatot, hogy kollégáink nagyobb létszámban tudják koordinálni a közlekedőket. Folyamatosan tájékoztatjuk a járművezetőket a várakozás időtartamáról, a kerülőutakról, valamint a lehetséges parkolóhelyekről. Azt tapasztaltuk, ha az emberek egy torlódás közepette megkapják a számukra fontos információkat, nem vált ki belőlük elégedetlenséget a várakozás. Kevésbé frusztráltak, ugyanakkor lényegesen előzékenyebbek és szívesebben együttműködnek – ismertette Bokor László alezredes.

A Gyöngyösi Rendőrkapitányság állományából jellemzően a három, hegyvidéken szolgáló körzeti megbízottra hárul a feladat, hogy a Kékes és térségének biztonságát felügyeljék. A hely különleges adottságai, sajátosságai eltérő feladatokat rónak például az Alföldön azonos beosztásban szolgáló kollégáikhoz viszonyítva.

– Az egész éves idegenforgalom már alapjaiban véve meghatározza a munkánkat. Mondhatni, kellő tapasztalatot szereztünk abban, hogy miként kezeljük a jelentős embertömeget – folytatta Králik Zoltán törzszászlós, Gyöngyössolymos körzeti megbízottja.

Az elmúlt év egyetlen engedélyezett fesztiválját, a Fekete zajt Magyarország legmagasabban fekvő tavánál tarthatták meg a szervezők. A nyári időszakban nyitva voltak a szállodák és hegyi panziók, kempingek, melyek nagy számban fogadtak vendégeket. A turisták többek között ellepték az Oxygen Adrenalin Parkot is. Tavaly elmaradt a szokásos Mátra Decathlon futóverseny, de a túrázók jelenlétére minden körülmények között lehetett számítani. A nagyszabású Tour de Hongrie profi országúti kerékpárverseny negyedik szakaszán szintén érintett volt a hegyvidék, a versenyt fokozott rendőri jelenlét mellett biztosították a helyi erők.

– A rövid távon nagy szintkülönbségű útszakaszok járhatóságát folyamatos kontroll alatt tartják, tisztítják. Nem emlékszem olyan időszakra, amikor ne lehetett volna rajta közlekedni. Az előfordul, hogy havazás vagy nagy vihar után néhány fát az úttestre borulva találnak hajnalra az autósok. Azonban néhány órán belül minden esetben sikerült kezelni a problémát, és hamar elhárult az akadály. A másik két körzeti megbízott kollégámmal folyamatosan együttműködünk. Persze mindenkinek megvannak a saját települései, de a hegyvidéki részt mégiscsak egységként érdemes kezelni. Ami pedig hatalmas előny, hogy sok erdei utat, gyalogutat ismerünk már. Pusztán a természetes környezet alapján is azonosítani tudunk egy-egy helyszínt. Ez különösen akkor jelent előnyt, ha eltévedt túrázók vagy bajba jutott, netalántán sérült emberhez kérnek segítséget – ismertette Králik Zoltán törzszászlós.

FENYVESI BEÁTA

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ