Csalókat ítélt el a Debreceni Járásbíróság: az elkövetők országszerte mintegy kétezer, nehéz anyagi körülmények között élő embert vertek át gyorsan hozzáférhető kölcsönök ígéretével.
A 27 vádlott ügyében a tárgyalássorozat 2017 áprilisában indult, a járásbíróság több mint 300 tárgyalási napot tartott. A csaknem 150 ezer oldalas ügyiratban 1907 sértett vallomását ismerte meg a bíróság. Az elsőrendű vádlottat a bíróság mintegy 1700 rendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek, az ő esetében a bűncselekmény elkövetési értéke meghaladta a 250 millió forintot.
A bíróság hat vádlottat – az első-, a másod-, a harmad-, a negyed-, a tizenötöd- és a huszonhetedrendűt – börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Közülük az elsőrendű vádlottat 3 év 4 hónap börtönbüntetésre. Hét vádlottal – a nyolcad-, a tizenketted-, a tizenheted-, a tizenkilenced-, a huszad-, a huszonnegyed- és a huszonhatodrendűvel – szemben pénzbüntetést szabott ki a bíróság, míg öt vádlottat részben megrovásban részesített, részben próbára bocsátott, a többieket felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A vádbeli időszakban három gazdasági társaság működött fogyasztói csoport szervezőjeként Budapesten, amely 2011-ben és 2012-ben alakult; kettőnek az ügyvezetője az elsőrendű vádlott volt. A szervezőként működő cégek megbízottjaiként több gazdasági társaság is működött, amely a nyomtatott sajtóban, különösen az egyik országos lapban, valamint annak regionális kiadásaiban hirdetéseket jelentetett meg azzal a szöveggel, hogy “Hitel helyett válasszon más megoldást, számoljon utána!” – ismertette a bírósági szóvivő, megjegyezve: a hirdetésben feltüntettek egy táblázatot az igényelhető összeggel, valamint azzal, hogy 10 év futamidő esetén “csupán évi 3,92 százalék”, 15 évnél évi 2,81 százalék megbízási díjat kell fizetni, és szerepelt a hirdetésben az is, hogy a szolgáltatást nyugdíjasok és “BAR-listások” is igénybe vehetik.
A fogyasztói csoportot népszerűsítő további hirdetéseket is megjelentettek, a hirdetések célcsoportja elsődlegesen az a pénzügyileg veszélyeztetett fogyasztói réteg volt, amely valamilyen objektív oknál fogva nem tudott banki hitelt vagy egyéb pénzügyi terméket igénybe venni. A fogyasztó a reklám alapján arra a következtetésre juthatott, hogy a szervező, illetve annak megbízottja pénzügyi szolgáltatást kínál és a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén a fogyasztó azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amit ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza. Ezt megállapította a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata is, amely alapján a hivatal a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt elmarasztalta az ügyben szereplő, szervezőként működő négy kft.-t.
A cégek Békéscsabán, Budapesten, Dabason, Debrecenben, Dunaújvárosban, Esztergomban, Győrben, Gyöngyösön, Hódmezővásárhelyen, Jászberényben, Nagykőrösön, Nyíregyházán, Miskolcon, Szolnokon, Szekszárdon, Tatabányán, Veszprémben és Zalaegerszegen működtettek irodákat.
A bíróság megállapítása szerint az érdeklődő sértettekben már a hirdetések alapján az a téves képzet alakult ki, hogy rövid időn belül kedvező költségekkel, hosszú lejáratú visszafizetéssel készpénzhez juthatnak. A jelentkező sértetteknek sürgősen pénzre volt szükségük, ami az ügyletben való részvételüket motiválta. A sértettek tájékoztatása során az üzletkötők részéről több esetben ugyan elhangzott, hogy az alternatív pénzügyi megoldás mint szolgáltatás fogyasztói csoportba történő belépést jelent. Az üzletkötők ugyanakkor szándékosan elmulasztották tájékoztatni a sértetteket arról, hogy készpénzhez egyáltalán nem juthatnak, kizárólag megadott célra felhasználható vásárlói jogot szerezhetnek, és ezen vásárlói jog elnyerésére is kizárólag korlátozott lehetőségek vannak: előfordulhat az is, hogy a sértett a várt összeghez – még ha vásárlói jog formájában is – esetlegesen csupán 10-15 vagy 20 év múlva juthat hozzá, a futamidő végén.
Az üzletkötők több esetben – a szerződésben foglaltakkal ellentétesen – a sértetteket azzal biztatták, hogy az általuk igényelt pénzösszeghez akár egy-két hónapon vagy rövid időn belül hozzájuthatnak. A sértettek által igényelt pénz összesen több mint 2,5 milliárd volt, arra viszont nem volt reális esély, hogy a sértettek által igényelt összegeket akár vásárlói jog ellenértékeként kifizessék. A vádlottak a sértettektől befolyt összegből valamennyien anyagi ellenszolgáltatásban részesültek, azonban annak érdekében, hogy rendszeres megélhetésüket, jövedelmüket, illetőleg a gazdasági társaságok bevételeit biztosítsák, a fogyasztókat, megtévesztő hirdetés alapján jelentkező ügyfeleket, tévedésbe ejtették – írta a szóvivő. Dobó Dénes tájékoztatása szerint a járásbíróság ítéletét az ügyészség az összes vádlott esetében tudomásul vette. Hat vádlott a bíróság döntését szintén tudomásul vette, így esetükben az ítélet jogerős. Egyes vádlottak éltek fellebbezési jogukkal, míg mások esetében a jogorvoslati határidő még nem telt le – jelezte a törvényszéki szóvivő.
