A fiatalok alig öt százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással

Gazdaság

A magyarországi fiatalok jelentős része tart az alacsony állami nyugdíjtól, mégis későbbre halasztja az öngondoskodást. A 18-25 éves fiatalok 5 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, miközben 79 százalékuk szerint az állami ellátás nem fedezi majd a megélhetését – derül ki az OVB Magyarország megbízásából készült, több mint 1000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív Ipsos-kutatásból.

A pénzügyi tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya a kor előrehaladtával emelkedik: a 26-35 éveseknél 27 százalék, a 36-45 éveseknél 33 százalék, a 46-55 évesek körében pedig 45 százalék. Ezzel párhuzamosan erősödik a félelem, hogy a jövőbeli ellátás nem fedezi majd a megélhetést: a 46-55 éves válaszadók körében már 90 százalékos ez az arány.

A bizonytalanság ellenére a válaszadók 16 százaléka számolta ki, mekkora nyugdíjra számíthat.

A kutatás generációs különbségeket is feltárt a jövedelmi elvárásoknál. A 26-35 évesek 41 százaléka havi 400-600 ezer forintból szeretne megélni idős korában, míg a 46-55 évesek 28 százaléka szerint havi 200-400 ezer forint is elegendő lehet.

A tervezés hiányát jelzi az is, hogy fiatal korosztály harmada még nem gondolkodott el azon, mekkora havi jövedelemre lenne szüksége nyugdíjasként – tették hozzá.

A kutatás szerint sokan tartanak a várható állami nyugdíj és az időskori életszínvonal fenntartásához szükséges jövedelem közötti különbségtől, az úgynevezett nyugdíjszakadéktól, de a tényleges öngondoskodás egyelőre elmarad az aggodalmak mértékétől – foglalták össze a felmérés eredményét.

Papp Ádám, az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója a közleményben hangsúlyozta, hogy a korai nyugdíj-előtakarékosság előnye a hosszabb megtakarítási idő, míg a késlekedés később magasabb havi befizetést tehet szükségessé ugyanazon pénzügyi cél eléréséhez.

Az augusztus és szeptember között, a 18-55 éves lakosság körében végzett online felmérés reprezentatív a nem, az életkor, a régió, a településtípus és az iskolai végzettség alapján.

(MTI)