A mesterséges intelligencia (MI) a pénzügyi rendszer új motorja lehet – hangsúlyozta Izer Norbert, a jegybank pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) podcast műsorában.
Izer Norbert elmondta: a hazai pénzügyi rendszer stabil, tőkeerős, ugyanakkor a gyorsan változó nemzetközi környezet miatt a felügyelet legfontosabb feladata a reakcióképesség növelése. “Nem elég, ha a felügyelet hónapokkal az események után látja meg a kockázatokat – közel valós idejű információs bázisra van szükségünk” – fogalmazott.
Hozzátette: a digitalizáció a felügyeleti munka hatékonyságát is nagymértékben növelheti, és elősegíti a gyors reagálást a piaci változásokra.
Az MI jegybanki alkalmazásáról szólva kiemelte: a jegybankon belül jelenleg is zajlik a mesterséges intelligencia széleskörű bevezetése. Az MNB évek óta használ MI-alapú megoldásokat egyes területeken, de a cél, hogy ezeket a következő időszakban integrálják a szervezet működésébe.
Izer Norbert szerint az MI elsősorban elemzési, előrejelzési és felügyeleti célokra hozhat áttörést. A technológia segítségével a jövőben akár a gazdasági növekedés, az infláció vagy a kamatdöntések hatásai is pontosabban modellezhetők lesznek.
A felügyeleti oldalon a hatalmas adatmennyiség gyors feldolgozását, a kockázatok korai azonosítását és a valós idejű ellenőrzést teheti lehetővé.
A magyar bankrendszerben az MI használata már széles körben elterjedt: a hazai bankok több mint 90 százaléka alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, elsősorban belső hatékonyságnövelésre és csalásmegelőzésre.
Példaként említette a belső chatbotokat, amelyek a banki ügyintézők munkáját segítik, valamint a hitelfelvételt vagy tanácsadást támogató digitális ügyfélszolgálati megoldásokat.
“A mesterséges intelligencia a csalás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze, de a csalók is gyorsan alkalmazkodnak, ezért a védelemnek folyamatosan lépést kell tartania” – jegyezte meg.
A bankoknak és felügyeleteknek továbbra is meg kell érteniük a modellek működését, és vállalniuk kell a felelősséget az eredményekért. “Egy rossz folyamatra ráültetett mesterséges intelligencia nem javít, hanem felerősít. Ezért minden új technológiát átgondoltan kell bevezetni” – fogalmazott.
Arra is kitért, hogy a technológia igazi ereje abban rejlik, ha valós társadalmi és környezeti problémák megoldására is alkalmazzák. “A pénzügyi digitalizáció már forradalmat hozott, de a jövő kihívása az, hogyan tudjuk a technológiát az életminőség javítására, például az élelmezés vagy a vízgazdálkodás területén használni” – mondta.
(MTI)
