Évi 50 milliárd forintot is hozhat a gázüzemű közlekedés elterjedése

Gazdaság

A gázüzemű közlekedés elterjedése, a környezetszennyezés drasztikus csökkentése által akár évi 50 milliárd forint többletet is jelenthet a nemzetgazdaság számára a következő 1-2 évtizedben – derült ki a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) PAN-LNG projektjének tanulmányából.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke kiemelte, hogy az OECD szerint Magyarországon évente csaknem tízezer ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt. A gázüzemmel drasztikusan csökkenthető a környezetszennyezés, a részecske és a nitrogén-oxid kibocsátás, valamint a közlekedés szén-dioxid mérlege is javítható, ami épp úgy pénzben kifejezhető, mint a külkereskedelmi mérleg javulása – vélekedett.
A tájékoztatás idézi a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) kimutatását, amely szerint 342- 406 Petajoule-nyi földgázt tartalmazó olyan kis és közepes mező van Magyarországon, amely alkalmas lehet a közlekedési célú földgáz előállítására. Így a hazai közlekedési célú energiafelhasználás 10 százaléka évtizedeken keresztül biztosítható lenne – írták.
A tanulmány szerint a hazai közlekedés energiaigényének akár 20-49 százaléka is biztosítható lenne az egyedülállóan alacsony szén-dioxid mérlegű biometánból.
A közleményben felhívták a figyelmet, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló uniós irányelv értelmében a tagállamoknak 2016. november 18-ig be kell mutatniuk, milyen szakpolitikai intézkedéseket kívánnak tenni a kitűzött célok megvalósítása, egyebek mellett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ezek a célok leginkább a bio- és földgáz, valamint egyéb szintetikus metángáz felhasználásának elősegítésével teljesíthetők – mutatott rá Domanovszky Henrik.
A tanulmány Magyarország első, az Európai Unió által finanszírozott közlekedésenergetikai infrastruktúra-építő vállalkozásában, a PAN-LNG projektben készült, és Magyarország alternatív üzemanyagra való átállásának lehetőségeit vizsgálta, mind közlekedési, mind pedig háttéripari oldalról.
A tanulmány elkészítésében több mint 50 kutató és szakember működött közre, többek között a KTI Közlekedéstudományi Intézet, a Századvég Gazdaságkutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szent István Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Debreceni Tudomány Egyetem, a Szegedi Tudomány Egyetem és számos további kutatócsoport – áll a közleményben.