Bárány Attila, a Bölcsészettudományi Kar kutatója is előadást tartott a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat debreceni nyitórendezvényén.
A Magyar Tudomány Ünnepe „Messze látó tudomány – felelős válaszok a jövőnek” című központi rendezvénysorozathoz Debrecen is több programmal csatlakozik. Hétfőn a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő MTA Atommagkutató Intézetben tartották a hivatalos nyitóünnepséget.
A résztvevőket Török Ádám akadémikus, az MTA főtitkára, Gergely Pálakadémikus, az MTA DAB elnöke és Fülöp Zsolt, az MTA doktora, az MTA Atomki igazgatója köszöntötte. Sulik Béla, az MTA Atomki igazgatóhelyettese a kutatóintézet elmúlt 60 évébe engedett bepillantást, majd az MTA Lendület Programjának nyertesei tartottak tudományos előadást.
Bárány Attila, a Debreceni Egyetem Koraújkori Magyar Történeti és Segédtudományi Tanszék kutatója „A középkori Magyarország képe és emlékei Nyugat-Európában” című kutatási területét mutatta be. Arra kereste a választ, hogyan tudott az ország csatlakozni Európához, és volt képes megmaradni jelentős hatalmi tényezőkkel egyenrangú monarchiaként, valamint hogyan állt helyt a nagypolitika vérkeringésében. Az előadó Magyarországnak a Nyugattól való távolságát elemezte. A középkori Magyarország európai politikai szerepét, dinasztikus-diplomáciai kapcsolatrendszerét, illetve a róla Európában élő képet vázolta fel.
Kovács Tamás György, az MTA Atomki Elméleti Fizikai Osztályának munkatársa a részecskék fizikájáról, az anyagot alkotó, elképzelhetetlenül kicsi, szubatomi részecskékről beszélt.
Az ünnepségen átadták az MTA Atommagkutató Intézet Szalay Sándor-díját és az Észak-Alföldi Regionális Innovációs Díjakat is.
unideb.hu
